Mi az optimális vakolatvastagság belső falaknál?
A vakolatok hasznossága és multifunkcionalitása kétségtelenül megkérdőjelezhetetlen. A vakolat védi a falakat a sérülésektől és a szennyeződésektől, esztétikai szerepe is van, és lehetővé teszi a nedvesség megfelelő eltávolítását a falakból. Ebben az esetben nemcsak a vakolat típusa, hanem a vastagsága is fontos.
A megfelelő vakolatvastagság megvédi a falakat, hogy ellenálljanak mind a nedvességnek, mind a mechanikai sérüléseknek. Az alábbi cikkben felsoroljuk, hogy milyen vakolatvastagság alkalmas a belső falakhoz, valamint azt, hogy milyen vakolatot használhat felújítási és építési munkákhoz.
Ebben a cikkben:
1. Milyen vastagságú legyen a vakolat a belső térben?
2. Milyen vakolatokat lehet alkalmazni a belső falakon?
3. Gipszvakolat - falak és pórusbeton vakolása
4. Cement-mész vakolat - univerzális megoldás különböző helyiségek számára
5. Mitől lehet túl vékony vagy túl vastag a vakolat?
Milyen vastagságú legyen a vakolat a belső térben?
A belső falak vakolása nem egyszerű dolog, és egy rosszul lerakott vakolatréteg később problémákat okozhat. Az optimális vakolatvastagság elsősorban a vakolat típusától függ.
A legnépszerűbb gipszvakolatot úgy fektetik le, hogy a réteg vastagsága legfeljebb 30 mm legyen, cementmészvakolat esetén a vastagságnak 40 mm-nek kell lennie. A különbségek mind a vakolat tulajdonságaiból, mind a vakolat falra történő felhordásának módjából adódnak. Nézze meg, hogy pontosan miben különbözik a kétféle vakolat, és hogyan kell a falakra felvinni őket.
Milyen vakolatokat lehet alkalmazni a belső falakon?
Abban az esetben, ha tudni szeretné, hogyan kell vakolni a falakat, tudnia kell, milyen típusú vakolatokat használhat. A jól megválasztott belső vakolat lehetővé teszi, hogy megfelelő alapot hozzon létre a későbbi befejező munkákhoz.
Ne felejtse el, hogy a kültéri vakolatok más tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a beltéri vakolatok. A külső felületek jobban ki vannak téve a fagynak és a nedvességnek, a belső felületek pedig érzékenyebbek a mechanikai sérülésekre. Más vakolatokat használnak a falakhoz és mást a mennyezetekhez is.
Gipszvakolat - falak és pórusbeton vakolása
A gipsz a vakoláshoz használt legnépszerűbb anyag. Ezek az egyedülálló építési és felújítási anyagok alacsony költségükkel és könnyű alkalmazhatóságukkal vonzanak, valamint azzal a ténnyel, hogy könnyen használhatóak sima, vizuálisan tetszetős felület létrehozására. A gipszvakolatot egy rétegben alkalmazzák. A vakolatréteg vastagsága nem haladhatja meg a 30 mm-t, de lehetőleg ne legyen több 25 mm-nél. A mennyezeteken a vakolat valamivel vékonyabb, és általában 15 mm vastag. Egyetlen vakolatréteg nem lehet vékonyabb 5 mm-nél, ha kézzel viszik fel, és 8 mm-nél, ha géppel viszik fel.
Tökéletesen sima aljzatra egy vékony, 3 mm vastag vakolatréteg is felvihető. A vékony vakolatokat általában nem alkalmazzák ott, ahol a beépítést végzik, mert nehezen elrejthetőek.
Gipszvakolatok összetétele
A gipszvakolatok fő összetevője természetesen a gipsz. Ezenkívül meszet, lágyítószereket és kalibrált adalékanyagokat adnak hozzá. A gipszvakolatok sokfélesége megkönnyíti a megfelelő tulajdonságokkal, tartóssággal és akár érdekes színnel rendelkező termék kiválasztását.
A gipszvakolatok használata
A gipszvakolatok a legtöbb helyiségben beépíthetők, de kerülje a magas páratartalmú helyiségekben, azaz a konyhában, a fürdőszobában vagy a mosókonyhában történő beépítést. A gipsz tökéletes festési aljzatnak, köszönhetően az általa létrehozott egyenletes, sima falfelületnek. A tapéta vakolatra való felragasztása is simán megy, ez a fajta falfelület elegánsan és esztétikusan mutat a vakolaton.
A vakolat elég fontos előnye, hogy viszonylag rövid a száradási ideje. A vakolat felhordása után csak 10-14 napot kell várni, amíg a fal megszárad és készen áll a további munkálatokra.
A gipszvakolatok alkalmazási módszerei
Nagy falfelületek esetében (általában befejező munkák vagy általános felújítások esetén) a gipszvakolatok felhordása vakológépekkel történik. A gépi vakolatfelhordás gyorsan és egyenletesen történik, ami jelentősen felgyorsítja a munkát. Kisebb felületeken a gipszvakolatot kézzel viszik fel, és általában nagyobb sűrűségű és hosszabb száradási idővel rendelkezik.
A gipszet akkor lehet a falakra felvinni, ha a hőmérséklet nem alacsonyabb 5 foknál, és a páratartalom nem haladja meg a 3%-ot. Ha egy második vakolatréteget kell felvinni, akkor a nedves a nedvesre elvét alkalmazzák. Alapos száradás után (általában 14 nap után) a vakolatot alapozzák és előkészítik a további befejezéshez.
Cement-mész vakolat - univerzális megoldás különböző helyiségek számára
A cementmész vakolat az egyik legnépszerűbb megoldás a falak vakolására a vakolat mellett. Nagy előnye, hogy a fokozott páratartalomnak kitett helyiségekben - konyhában, fürdőszobában, mosókonyhában vagy garázsban - is használható. Jó alapot képez festéshez, tapétázáshoz, valamint csempék vagy falburkolatok lerakásához.
Az aljzattól függően kétféle technikát alkalmaznak ennek a vakolatnak a felhordására - vékony vakolat vagy simítóval történő felhordás. A réteg általában 15-20 mm-es, és két réteget visznek fel egymásra.
A cement-mész vakolat összetétele
A különböző cementmészvakolat-típusok az adalékanyag szemcseméretét tekintve különböznek egymástól, amely általában homok vagy perlit. Ezenkívül adalékanyagokat adnak a keverékhez, hogy javítsák a vakolat megmunkálhatóságát és tapadását az aljzathoz.
Cement-mész vakolat – alkalmazás
A gipszvakolatokkal ellentétben a cementmészvakolatok nagyobb pontosságot igényelnek a felhordás és a befejezés során, különösen akkor, ha sima falhatást várnak el. Száradási idejük is hosszú, akár 4 hétig is eltarthat, de ezek olyan vakolatok, amelyek szó szerint bárhol sikerrel alkalmazhatók.
Cement-mész vakolat - alkalmazási módszerek
A cement-mész vakolatokat általában kész habarcsból alkalmazzák. Kézi és gépi felhordásra egyaránt alkalmasak vakolóberendezéssel. Ha a vakolatra csempézést tervezünk, a felületet nem kell simítóval elsimítani, sőt, a csempék jobb tapadása érdekében célszerű a vakolatot egyenetlenné tenni.
Más típusú vakolat
A hagyományos vakolatok főként gipsz- és cementmészvakolatok. Használhatók azonban más beltéri vakolatok is: agyagvakolatok, hőszigetelő vakolatok, akrilvakolatok és mások. Az egyes vakolatfajták maximális és minimális vakolatvastagsága eltérő lehet. A vakolási munkák megkezdése előtt mindig érdemes megismerkedni a címkén található információkkal, hogy a vakolat vastagságát a termék típusától függően gondosan ki lehessen választani.
Mitől lehet túl vékony vagy túl vastag a vakolat?
A vakolat felelős a fal mechanikai sérülésekkel és nedvességgel szembeni ellenállásáért, és esztétikai értéket ad. A nem megfelelő vakolatvastagság, azaz a túl vékony vagy túl vastag réteg alkalmazása a vakolat repedezését és lepattogzását okozhatja, ami viszont csökkenti mind a fal védettségi szintjét, mind az esztétikai értékeket.
A vakolat repedezésének és lepattogzásának problémájától való védekezés érdekében ne feledkezzen meg a vakolatrétegek ajánlott vastagságáról, és arról, hogy a vakolási munkák megkezdése előtt az aljzatot megfelelően előkészítse.
Arra is ügyelnie kell, hogy a levegő páratartalma és hőmérséklete megfelelő legyen a befejezéskor. A vakolatot is a fal felületének megfelelően kell megválasztania; nem minden beltéri vakolat alkalmas például nehéz csempézésre vagy falburkolásra.